Az elmúlt két hét blog-csendjét az a gondolat tudja a legjobban megokolni, hogy a munka megöli a blogolást, szó szerint.
Az első hetem az új melóhelyen: kb. hat napnyi kemény 12 órázás (igen a szombat is...), rengeteg pizza, idegzsába drága Emírünk miatt, és kurva nagy megelégedettség, amikor szombat este végeztünk. Én meg mindennek örültem...beteg vagyok, ez már biztos.
Amúgy van új albérletem. Kurvára nem volt könnyű jót találni, én meg egyenesen egy tökéleteset fogtam ki. Mondjuk, kicsit drágább, mint szerettem volna, de olyan álomszép, és a nővéreméktől uszkve fél percre van. Képzelj el, egy hangulatos régi udvarházat, ami természetesen igényesen fel van újítva. Mindehhez egy kényelmes nagyságú tetőtéri lakást. Az egész lakás tele van ablakokkal, a szobám is, ami egyébként régen egy cselédszoba tehetett.:) Két csajjal, és két macskával fogok együtt élni, egyenlőre úgy tűnik, hogy mindenki szimpatikus, csütörtök este voltam náluk pofaviziten, és vagy másfél órát dumáltunk, szóval nagy gond nem lehet. Ja, és olyan jó fej a főbérlő (az egyik csaj), hogy amíg én még három hétig nem tudok költözni, nem is kell semmit se fizetnem. Egyébként azért nem tudok még költözni, mert megyek a nővérem férjének az öccséékhez gekkóra vigyázni, amíg ők nyaralnak. Tök jó kis lakás, és közelebb van a munkahelyemhez, mint a jelenlegi albim, úgyhogy bevállaltam. Viszont tök jól elterveztem, hogy akkor azt a pénzt, amit így nem kell a mostani albérletre költenem, félreteszem az új albira, csakhogy közben kiderült, hogy a lakótársam mégis akar új albérlőt, ha én elmegyek, úgyhogy még nem tudom, hogy oldjuk meg az anyagiakat. Mondjuk, nem tudnám hibáztatni, ha azt akarná, hogy adjak neki valami pénzt még a hónapra...csak én teljesen abban a hitben voltam, hogy ráérek neki szólni a szándékomról, mert mostanában több pénzt keres, és előttem se lakott itt senki majdnem egy éven át. Most meg kiderült, hogy még kb három hónapig nem kapja kézhez a plusz keresetét, és addig ugyanúgy a havi kevésből él, mint eddig, ezért is akar albérlőt. Mondjuk, arra gondoltam, hogy segítek neki szerezni valakit, csak ez azért hülyeség, mert neki kell látnia, hogy kivel költözik össze, nem nekem. Szóval nem tudom, mi lesz, de az biztos, hogy én keddtől már a rokonnál vigyázok a lakásra, meg az állatra, úgyhogy remélem addig kitalál valamit.
Amúgy nincsen semmi újdonság, se pasi, se semmi érdemleges, úgyhogy megyek is.
Ja, most hazudtam ám, mert van reménykeltő hír is! Úgy tűnik, hogy a csajom komolyan gondolja, hogy náyron felköltözik pestre, és a srácok is (legjobbbarátnő ajkai barátai, akik már itt élnek), hogy négyen összeköltözünk, ha a lányzónak is lesz már állása, úgyhogy ennek nagyon örülök. Csak jöjjön össze...valahogy túl szépnek tűnik a dolog, úgyhogy próbálom nem túlságosan beleélni magam. Azért fasza lenne.:)
