Nem nagyon értem, hogy mi történik olyankor, amikor pár napig nem tudok bejelentkezni a blogomba, meret egyszerűen nem jelenik meg a bejelentkező rész a főoldalon. Próbáltam más blogok kommenteléséhez való bejelentkezéssel is, de ott sincs semmi ilyenkor. Ma meg már nem is néztem, hát nem "megjavult"?! Na, mindegy is.

Szóval úgy tűnik, hogy a hétvégék ilyen válságos állapotot okozó időszakok, ami aztán mindig elmúlik a hét közepére, hogy aztán hétvégén megint lesből támadjon. Ez is mindegy.

Jövő héten vizsgázom. A faszomnak sincs kedve ezért pécsre menni, de a magyar tanszék még nem találta fel a távvizsgát (meg mondjuk én vagyok a köcsög, mert valójában nappalisként tengődöm, tehát egy kurva szavam se lehet, ha vizsgaidőszakban pécsett kell vizsgázni...). Szóval hétfőn megyek, kedden jövök, aztán következő héten lehet, hogy ugyanez lesz a program, mert megérdemlem. Vleeeeee

Teljesen rá vagyok kattanva a sportra, de annyira, hogy ezen a héten négyszer megyek valami ilyenre...nem vagyok százas, de annyira jól esik, és olyan pozitív hangulatba kerülök tőle, hogy most szükségem van rá. Ja, mert azt nem mondtam, hogy egy hét alatt háromszor volt rémálmom anyámmal, az utolsó olyan szar volt, hogy - miután felébredtem arra, hogy álmomban egyszerűen már csak a földön összegörnyedve bőgök - elkezdtem valójában is sírni. Na, ettől nem lettem jobban. Úgy éreztem, hogy itt a világvége, és az egyetlen megoldás, ha én elfutok előle. Megembereltem magam, és még akkor reggel (ami egyébként tegnap volt) elhatároztam, hogy most fogom felhívni a pszichológust. Így is történt. Már ettől kissé megnyugodtam, bár lehet, hogy csak januárban megyek hozzá először, mert most eléggé leterhelt. Este még megkínoztam magam egy edzéssel, ami tényleg durva volt, utána viszont egy elérhetőséget is kaptam az edzőtől, mert elmeséltem, hogy bajom van a csípőmmel, meg a hátammal. Állítólag ez a nő, akinek megkaptam a számát, sokaknak segített már, akik hasonló gondokkal küzdöttek. Jövő héten, amint lesz pénzem, felhívom, próba szerencse. 

Holnap meg reggel elmegyek úszni, mert múltkor az úszás-spinning kombó után múlt el a hátfájásom, ami persze lehet, hogy csak véletlen volt, de most kipróbálom, mert ha működik, akkor ez lesz a sorrend ezután. Ja, azért nem irigylem, akik még ott lesznek az uszodában velem, mert kozmetikushoz csak holnap délután jutok el:) 

Amúgy szombaton találkozom pár órára a csajommal (aki a legjobbbarátnő, ugye), ami nagyon jókor történik, mert már nagyon hiányzik, és lehet, hogy ez'tán csak januárban látjuk majd egymást. Mondjuk, akkor várhatóan együtt leszünk két hetet, de az nem lesz ugyanolyan, hiszen szigorlatra fogunk készülni, az meg sose a móka-kacagás kategóriába tartozik (kivéve, amikor az ember már annyira kész van, hogy az idegességet és fáradtságot röhögőgörcsökben vezeti le...nálunk ez gyakran megesik).

Anyámék tartják magukat, remélem kitart karácsonyig, és akkor legalább az ünnep jó lesz. Aztán a többit meglátjuk.

Most megyek, csinálom a kulimunkát, amit kaptam, aztán korán elhúzok. Veszek egy rakat zöldséget, meg gyümölcsöt, és roppant egészségesen fogok táplálkozni, mert jó gyerek vagyok...:)