Olyan szintre süllyedtünk hétvégén a "völgyben" (igazából csak taljándörögdön), hogy nem is találok rá szavakat. Nem éppen szalon képes szavak hörgősen ordításán fetrengtünk a földön...no comment. De annyira nagyon élveztem, hogy végre jó fej emberekkel lehettem, és ismerhettem meg, hogy elfelejtettem bűntudatot érezni az ortó viselkedésünk miatt.:) Volt rengeteg fröccs, meg egy kis móka is, de főleg eszement bulizás, és agymenés. Ma rögtön ki is jött a sokadnapos depresszióm, amikor rádöbbentem, hogy idén már nem lesz több ilyen hétvégém...

Mégsem költözöm még a héten. Az a helyzet, hogy jövő hétvégén három hétre a nővéremékhez kell költöznöm, amíg ők nyaralnak, mert van két macskájuk, akiket etetni kell, meg foglalkozni velük. Már most hétvégén is ott kell lennem, mert ugye sziget van, náluk meg az szent dolog, ki kell menni, ott kell lenni, még ha beledöglenek is. Én csak egy napra akartam kimenni, de az is bebukott, mert csak félhavi fizetést kapok.

Amúgy igazából nem tudom, hogy most mi van a bicajossal. Ma gondoltam, bejelentkezem, hogy megjöttem, túléltem stb. Nos, konkrétan egyáltalán nem volt kíváncsi rám. Nem mondhatnám, hogy annyira meglepett ezzel, mert az már lejött, hogy eléggé szeszélyes. Inkább csak azt nem szeretem, hogyha valaki úgy akar lerázni, hogy egyszer csak nem válaszol arra, amit írok. Nem lenne sokkal tisztább, ha közölné, hogy "bocs, hétvégén meggondoltam magam, hagyjuk a dolgot..."?! Vagy csak én vagyok mániákusan megbeszélős típus? Nehéz elfogadnom, hogy minden embernek más és más megoldásai vannak egy ugyanolyan problémára...akkor is az enyém a legjobb:)

Jajj, még egy vicces felfedezést tettem hétvégén...nagy sikert arattam a "mocskos számmal" néhány pasinál. Most persze azt hiszitek, hogy...pedig nem. Egyszerűen csak ortó módon beszéltem velük, mint "K*rnálak." (ez egyébként a bicajostól van) vagy "Úgy belehugyoznék a szádba!" (ez meg egy perverz haveromtól). Természetesen csak vicc volt, de nem azt értem el, amit vártam volna, hogy jól megbotránkoznak majd, hanem pont kedvelni kezdtek emiatt. Mondjuk, tegyük hozzá, hogy mindenki elég kész volt, de csípték ezt furcsa humort...vagy perverz volt az összes. Utóbbi napvilágra kerülésére nem adtam módot. Na mindegy, nem is ez a lényeg, hanem hogy mennyire meglepődtem ezen.  Olyan barátaim vannak, akik maguk nagyon csúnyán beszélnek, de egy bizonyos pont után már nem bírják, ha egy nő kocsisként viselkedik. Pontosabban lehet, hogy röhögnek egyet, de azért közlik, hogy ez sok volt. A legújabb ismerőseim meg erre buknak, vagy legalább is viccesnek találják. Arra jutottam, hogy csak lehet valami a pasik kontra srácok dologban...bár ez is hülyeség, mert pl a bicajos szerintem szintén bírja, ha egy nő ortón beszél. Ja, mert a teóriám az lett volna, hogy a pasik (30 körül) nem annyira szeretik a vulgáris lányokat, a srácok meg igen. De ezt az előbbivel meg is döntöttem...teljesen értelmetlen dolgokon gondolkozom ma, inkább abba is hagyom.

Csácsokicsíracsömböllék!:) (Ez is völgyes szerzemény, amely tartalmazza a megprosztóbb szavakat, amiket hirtelen (két fröccs között) csak találtunk. nem voltunk épek.)