Hogy nehogy unalmas estém legyen, a bicajos srác még visszaírt az utolsó levelemre. Folytattunk egy teljesen értelmetlen beszélgetést még, aminek most én vetettem véget, miután rájöttem, hogy mondhatok, amit csak akarok, akkor se fog normális mederbe kerülni a párbeszéd. Én ezzel most tényleg befejeztem a próbálkozást, és lezártnak tekintem az ügyet. Mást nem is tehetek. Sajnálom, hogy úgy érzi, hogy megsértettem, és hogy átvertem, de ha nem képes ezt normálisan megbeszélni, akkor minek erőltessem. Nyilván zavar, hogy így lett vége valaminek, de be kell látnom, hogy ilyen is van. Lehet, hogy fordított esetben én is így érezném magam, ki tudja, de azért próbálnám racionálisan mérlegelni, hogy mennyire van okom valakit olyan jelzőkkel illetni, mint ő engem. Azt gondoltam, hogy első döhében írta azokat a dolgokat, de tegnap este kiderült, hogy nem. Innentől nincs értelme a kommunikációnak.

Amúgy, hétvégén győr, vagyis csak szombaton. Reggel meg húzok haza macskákra felügyelni megint, mert nővérkémék elhúznak vidékre. Bevallom, hogy hiányoznak a kis dögök:) Szóval jó lesz az, meg addig se kell otthon lenni. Bár az meg rettentő jó, hogy otthon nagyon jókat alszom. Ennek persze megvan a hátránya is, mert ma is fél óráig ötpercenként nyomtam le a telefont, majd amikor az ébresztő végleg kifújt, még egy fél órát teljes nyugalommal aludtam végig, és csak mérsékelten pánikoltam, mikor kiderült, hogy kurvára elaludtam az időt...

Olyan nagyon jó lenne ma találkozni nővéremmel, meg a nemrég-megszült barátnőjével, aki egyébként a munkatársam, amikor éppen nem szül....de pont most derítettünk ki, hogy ez ma nem jön össze. Majd jövőhéten. nah, hát ennek a közlésnek most nem sok értelme volt.

Cserébe mutatok valamit, aminek még ennyi értelme sincs, de mókás!

https://www.youtube.com/watch?v=PDXKf69xq18

Szép napot!:)