Holnap még sincs Pécs, mert kevés az ember, de két hét múlva összehozzuk.

Amúgy fáradt vagyok, és mindenhol fázom. Nincs még téli kabátom, valószínűleg ez lehet az oka. Hétvégén kapom vissza őket, remélem.

Ma megyek ki anyámékhoz, amihez még lenne is kedvem, de nem ilyen időben. Mindegy, megígértem, tehát megyek.

Most megint elbaszott, mint az úthenger, ez az időjárás. Módszeresen kicsinált, és hozzá még a tegnap estém se volt valami felemelő. Valamit tennem kell a pasimmal, hogy ne igyon annyit. Tudom, ő előre megmondta, hogy nem tud ígérni semmit, és ahhoz képest még néha megy is neki a dolog, de érzem, hogy néha meg egy csepp "hatalmam" sincs fölötte vagy inkább az alkoholizmusa fölött. Most olyanokkal próbálkozom, hogy hétvégén ne menjünk sehová, úgyis dolgozik, hulla lesz, úgyhogy inkább pihenjünk otthon, szexeljünk, együnk, aludjuk nagyokat és ennyi. Remélem, ez bejön. Csak hát, ha ő nem akar igazán változni, akkor én nem tudom erőltetni. És nem is veszi igazán komolyan ezt a problémáját. Szerinte amíg nem basz el valamit az esti berugások miatt, addig nem számít a dolog. Csak azt nem látja, hogy ha így folytatja, akkor valószínű én leszek az első, amit "elbasz". Mondjuk, azt is tegyük hozzá, hogy ma roppant pesszimista hangulatban vagyok, mindenben a szart látom meg először. Tegnap este meg, ahogy az orkánerejű szélben enyhén becsípve hazafele bandukoltam, megcsapott egy régi érzés egy régi zene hallgatása közben, és elkezdett valaki elemi erővel hiányozni az életemből. És arra gondoltam, hogy ezt a pasi-problémámat most vele szeretném megbeszélni, még akkor is, ha tudom, hogy mit mondana...és rájöttem, hogy sajnos vagy nem, vannak elszakíthatatlan kötelékek a családon kívül is. Vannak kapcsolatok, amik túlnőnek az emberen, vannak barátok, akiket nem mi választunk, hanem evidensek, mint a családtagok, és bármilyenek is, bármennyi fájdalmat okoznak is, nem tagadhatjuk meg őket.

Szóval ilyen nosztalgikus hangulat szállt meg tegnap, meg ma, és csak most jövök rá, hogy ennek a legfőbb oka nem is egy régi zene meghallgatása vagy egy jelenlegi párkapcsolati probléma, hanem az évszak, ami pont olyan elemi erővel robbant be az életembe, mint ez a hangulat: már megint tél van.