Persze nem volt éppen eseménytelen a hétvége. Szombaton leúsztam a szokásosnál is többet, majd bevásároltam. Vagy legalább is próbáltam, mert kiderült, hogy a nyolcban szinte minden bezár délben, remek. Mindegy, a lényeg magvolt: hús, rizs. Pörköltet csináltam ugyanis. Egyébként elég fasza lett, még a pasim is azt mondta, hogy első pörköltnek kiváló. Csakhogy nem egészen úgy ért haza, mint ahogy én elképzeltem. Egész múlthéten gány munkát végeztek a melóhelyén, amit így szombatra nagyon megelégelt, és megivott némi pálinkát délután. Most nem arról van szó, hogy részeg lett volna, de azért nyilván látszott rajta, és meglehetősen felhúztam ezen magam. Készülök, hogy jön, főzök, aggódom, hogy ehető lesz-e, erre ő fogja, és odajön becsípve. Ráadásul tudta nagyon jól, hogy nem fogok ennek örülni. Eleinte próbáltam elhessegetni a dühömet, mondom magamban, oké, eszünk, alszunk, aztán holnap majd megbeszéljük. Csakhogy nyilván nem voltam képes ugyanolyan kedves lenni vele, amit észrevett. Onnan már nem volt visszaút. Ömlött belőlem a szó, a kérdések, minden nyomorom, ami vele kapcsolatos. Eleinte dacos lett, amitől végképp a falnak tudtam volna menni, és közöltem vele, hogy nekem ez így nem megy. Kiment cigizni, és mikor visszajött, azt mondta, hogy ne haragudjak, és értem mindent megtenne, úgyhogy meg is próbál mindent. Erre persze mondtam, hogy az fasza, csakhogy nem miattam kéne letennie a piát, hanem maga miatt. Erre egy kitérő, de mégis logikus választ kaptam: amit értem tesz, azt tulajdonképpen maga miatt teszi. Szép kijelentés volt, aminek van némi igazságtartalma, de azért ezzel nyilván nem hallgattatta el a bennem rikoltozó 'vész-hangokat'. Másnap beszéltünk még pár szót erről, semmi igazán lényegeset, csak azt, hogy megértette-e, amiket tegnap mondtam, és hajlandó-e változtatni. Nyilván igent mondott, a többi meg egy-két héten belül kiderül. 

Ma van a hatodik cigimentes napom. Nagyon jó egyébként. Nem azt mondom, hogy sosem jön rám a cigizhetnék, de nem foglalkoztat egyfolytában a kérdés. Mondjuk, a szombat esti vitatkozásnál eszembe jutott, hogy leszarom, és rágyújtok, de aztán úgy éreztem, hogy ilyen könnyen nem adhatom fel. Egy pasi miatt meg pláne nem, mert ezt már eljátszottam egyszer, és milyen hülye voltam...! Szóval élvezem a dolgot. Még. 

Ja, a pénteki csajos-babanézős délután-este tök jó volt. Nővéremnek le kellett lépnie ötkor, de mi trécseltünk még fél nyolcig. Eszterke gyönyörű, és elég nyugis. Az apukának, aki otthon dolgozik, egy kicsit elege van, de remélem, ez hamarosan megváltozik. Mondtam neki, hogy találjon egy hobbit, hogy el tudjon járni otthonról néha. 

Basszus, kurva éhes vagyok, mennem kell.